1. Jézus hív, bár zúg, morajlik
életünk vad tengere;
halk hívása tisztán hallik:
„Jer, kövess, ó, jöjj ide!”
2. Vedd a példát Andrástól, ki
hallva hívó szózatot,
hálóját se vonszolá ki:
Érte mindent elhagyott.
3. Jézus hív, hogy Őt imádjad,
megragad, hogy el ne ess,
mert kísért öntelt világod:
„Jöjj, engem jobban szeress!”
4. Ha nehéz az élet terhe,
roskadozva hordom azt:
bús orcám Hozzá emelve,
Jézusban lelek vigaszt.
5. Uram, hozzám légy kegyelmes,
tedd Tieddé szívemet,
hadd lehessek engedelmes,
Néked élő gyermeked!
(RÉ 299/823)
[Jézus] így szólt hozzájuk: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.”
(Máté 4,19–20)
Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat, és követték Őt.